A Szövetség átadta a Magyar Lóért Díjakat idei díjazottjainak

Faluhelyi Tibor

1960-ban született, életpályájával nevét beírta Mezőhegyes lótenyésztésének történetébe. A lovak szeretetét már a szülői házban szívta magába: édesapja, Faluhelyi Sándor, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság neves szaporodásbiológus állatorvosa volt. Gyermekkorában testvérével együtt a Mezőhegyesi Lovasklubban lovagolt díjugrató szakágban.
Alapiskoláinak elvégzése után az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Karán szerzett diplomát 1983-ban, mint állategészségügyi üzemmérnök. Rövid gyakornoki munka után 1986-ban került a Dél-Alföldi Állattenyésztő Vállalat mezőhegyesi lótenyésztési kirendeltségéhez, ahol olyan elismert szakemberektől tanulhatta meg a törzskönyvezői munka szabályait, mint Antal László és Csanádi István.

1992-ben az Állattenyésztő Vállalat megszűnése után a feladatokat a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége vette át, és ez időtől kezdve munkáját ezen szervezet keretében végzi közmegelégedésre. Alapító tagja és a kezdetektől meghatározó szakembere a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesületnek, ahol jelenleg az elnökség tagja és a bírálóbizottság elnöke. Szintén alakulása óta tagja a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének, ahol ugyancsak rendszeres résztvevője a bíráló bizottságnak. Az általa tenyésztett lovak rendszeresen érnek el eredményeket a fajta szemléin, versenyein.

Kiemelten érdemes szólni a Faluhelyi Tibor által tenyésztett, Stauffenberg-Klipsz származású, 2000. évi Tesio nevű lóról, aki a Széchenyi István emlékverseny nagydíjának II. helyezettje volt. Az ő anyai féltestvére, a Vulkán apaságú Poirot a kaposvári mesterek tornája nagydíjának II. helyezettje, míg a szintén féltestvér, Landprinz kanca, a 2010. évi Garda Amerikában nagydíj szinten eredményes díjugrató versenyeken. Fia, Faluhelyi Ádám sikeres díjugrató lovas.

Faluhelyi Tibor a lótenyésztés terén negyven éve tartó munkássága alatt mind felügyelőként, mind bírálóként, mind tenyésztőként általános ismertséget és elismertséget szerzett. Szakmai tudása megkérdőjelezhetetlen. A területet, a tenyésztőket senki nem ismeri nála jobban. Szervezőkészségét számos alkalommal bebizonyította. Kezdetektől fogva segíti az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítás felelőseit, és segít egyéb rendezvények lebonyolításában. Szerény, de határozott, barátságos egyénisége révén igen nagy szerepe van az óhatatlanul megjelenő konfliktusok békés megoldásában. Széles körben szeretik és tisztelik.

2021-ben a Magyar Lovassport Szövetség elnöke Gróf Széchenyi István Emlékéremmel tüntette ki, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége idén pedig részére Magyar Lóért Díjat adományozott.

Galambos János

1972-ben született. Lakóhelyét, Füzesgyarmatot lótenyésztőként évtizedek óta országosan eredményesen képviseli. Gyermekévei alatt rengeteget tanult a lovakról szüleitől, nagyszüleitől, az akkori TSZ kocsisaitól, a méntelep dolgozóitól, tíz évesen pedig már saját lova is volt. A katonaságot követően a füzesgyarmati vadásztársaság kocsisa lett, és elkezdte gyarapítani saját lóállományát.

Komolyabb tenyésztői munkáját a nóniusz fajtával kezdte, de egy véletlen folytán 1995-ben megvásárlásra került az első kisbéri félvér kancája, Ramzes Kincses, aki a mai napig meghatározó alakja a fajtatenyésztésnek. A két általa tenyésztett fajtával már 1996-ban elhozta az első díjat egy hortobágyi versenyről, és azóta szinte megállás nélkül nyerik lovai az arany- és ezüstérmeket, valamint a különdíjakat neves versenyeken.

Galambos János rendszeres kiállítója a debreceni Farmer Expónak, ahol lovaival 2008 óta töretlenül az 1. helyezés címvédője. A Galambos-lovak az OMÉK-on is rendszeresen megmérettetnek, ahol lótenyésztés, kisbéri félvér kategóriában 2011-ben bronz, 2013-ban arany, 2015-ben ezüst, 2017-ben aranyéremmel tértek haza. Kiváló adottságokkal rendelkező lovai külföldön is megállják a helyüket kettes- és négyes fogathajtó versenyeken.

Galambos János 2016-ban elnyerte a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége tenyésztési nagydíját, 2018-ban aranykoszorús lótenyésztő lett, 2019-ben pedig miniszteri kitüntetésben részesült.

Napjainkban 11 tenyészkancával folytat tenyésztést és 4 kiváló minőségű mén áll rendelkezésre a fedeztetési állomásán, melyből 3 egyed saját tulajdona.

Tenyésztési vezetőségi tag a Kisbéri-félvér Lótenyésztők Országos Egyesületénél, tenyésztői munkássága elismeréséül pedig a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége részére Magyar Lóért Díjat adományozott.

Varga István

1972-ben született, Galambos Jánoshoz fűződő iskoláskori barátsága a lovak iránti szeretetét megalapozta. Sok időt töltött a füzesgyarmati lovas életben, méntelepen és TSZ lóistállókban. Későbbi tanulmányai mellett is meghatározó szerepet töltöttek be a lovak a mindennapokban. Rendszeres résztvevője volt a mezőgazdasági kiállításoknak segédhajtóként és elővezetőként. 

Kisbéri-félvér tenyésztőként 2004-ben született első kancája, Szikrázó Szirom, akit a későbbiekben több kiemelkedő egyed követett. 2020-ban további sikerek kezdtek kibontakozni a saját maga által tenyésztett Maxim Igaz F&Q megszületésével, mely a fajta értékes genetikát hordozó és jó eredményeket produkáló fedezőménje lett.

Varga István főállásban a Magyar Honvédség ezredese, és az elmúlt években megadatott számára, hogy a „hobbija a munkájává váljon” a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály parancsnokaként. Tevékenységének középpontjában a történelmi huszárhagyományok megőrzése és a modern katonai környezetbe való beillesztése áll. Parancsnokként irányítja a Huszárosztály szakmai és protokolláris feladatait, valamint koordinálja a hazai és nemzetközi szerepléseket. Fontos szerepet vállal a lovas kiképzésben és az utánpótlás-nevelésben, kiemelve a magas szintű szakmai tudás átadását. Aktívan részt vesz hagyományőrző rendezvények, bemutatók és katonai parádék szervezésében és lebonyolításában. Nemzeti ünnepek és történelmi megemlékezések rendszeres résztvevője, ezzel is népszerűsítve a huszárörökséget.

Varga István munkássága hozzájárul ahhoz, hogy a magyar lovas és katonai hagyományok élő, megbecsült értékként maradjanak fenn, amelynek elismeréséül a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége részére Magyar Lóért Díjat adományozott.

Kovács Szabolcs Tamás

1982-ben született Nyíregyházán, gyermekéveit is ott töltötte, mai napig ott él családjával. Általános iskolai tanulmányainak elvégzése után Nyíregyházán szerzett mezőgazdasági technikus képesítést. Munkájában tevékenyen segítik édesapja és bátyja, István, mind a felkészülésben, az otthoni munkában, mind a versenyeken. A lovak szeretetét édesapjától örökölte, már gyermekként elkísérte fogathajtó versenyekre. 2003-ban ült először bakra, még saját tenyésztésű lovakkal versenyzett, a valódi sikereket a nóniusz lovak hozták meg számára.

2011-ben Fintha Gábor biztatására jelentkezett a hortobágyi ménesbe főállású fogathajtónak, keze alatt szépen formálódtak a nóniusz fogatok 2013-ig. Fedettpályás és szabadtéri versenyeknek egyaránt résztvevője volt ebben az időszakban, a nevéhez fűződik Debrecen Szabad Királyi Város ötös díszfogatának egyik legméltóbb megjelenésű kiállítása is.

2018-ben ismét visszakerült a hortobágyi ménesbe, kettes fogatot hajt, melyet főleg a ménes törzskancái alkotnak, egy fedettpályás szezonban négyes fogat is összeállításra került, fiatal lovakat képez. Állandó résztvevője a ménes képviseletében a Nemzeti Vágta Fogatvágta versenyszám döntőjének, 2024-ben az ő nyakába került a babérkoszorú. A fedettpályás fogathajtó versenysorozatokban évről évre starthoz áll, 2020-ban bronzérmes, 2025-ben ezüstérmes. 2018-ban kvalifikációt szerzett a Mátai Ménes 5 éves fedezőménjével, Zsigával a Fiatal Fogatlovak Világbajnokságára.

Kiemelkedő szabadtéri sikerei közé tartozik a 2019. évi CAIO4* Mélykút akadályhajtó versenyszámának megnyerése, mely azért értékes, mert a már akkor is többszörös világbajnok Hölle Martint is maga mögé utasította. Sok szakember figyelmét keltette fel ekkor a nóniusz fajta nemzetközi szinten is.

2020-ban a Vecsésen rendezett magyar bajnoki döntőben kiemelkedő teljesítménnyel a maratonhajtás versenyszám győztese. 2023-ban minden versenyén állhatott dobogóra, kiemelt eredményeket a maraton és akadályhajtás versenyszámokban ért el. 2024-ben a mórahalmi és tápiószentmártoni fedettpályás versenyek győztese, szabadtéri versenyei közül kiemelkedik CAI3* Bodoc, ahol a győztes maratonhajtással összetettben a IV. helyet szerezte meg. 2025-ben Lipicán rangos nemzetközi mezőnyben ismét kiváló maratonhajtásával hívta fel magára és nóniusz lovaira a figyelmet a II. hely megszerzésével, Pleternicán pedig maratonhajtásban és akadályhajtásban egyaránt a II. helyen zárt, így összetettben a III. helyen állhatott dobogóra. A koronát az évre a Bugacon rendezett magyar bajnoki döntő tette fel, bronzérmet szerzett.

Sportolói tevékenysége elismeréséül részére a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége ezévben Magyar Lóért Díjat adományozott.