Bemutatkozás
Európa egyik leghíresebb, katonalovak tenyésztésére alapított ménesében, Mezőhegyesen kialakult lófajta. Önálló törzskönyvezése 1855-ben kezdődött el, és a XX. század elejére egységes, nemes küllemű, a beltenyésztés és kombinatív vonalkeresztezések egyidejű használatával elegáns, könnyen lovagolható, acélos szervezetű huszárló, egyben Európa meghatározó angloarab fajtája lett.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok 220 év után, 2004-ben privatizálásra került, majd a Magyar Állam, a „2016. évi XCI törvény a Nemzeti Ménesbírtok és Tangazdaságról” értelmében visszavásárolta azt. A törvény 2 §. 1 bekezdése többek között a gidrán, a furioso-north star és a nóniusz fajták tenyésztését szabja feladatául.
A törvényben foglaltak megvalósítása érdekében, ötven év után 2017-ben, közel 100, mezőhegyesi eredetű gidrán ló került vissza az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad kezelésében lévő Marócpusztai Gidrán Ménesből.
A rendszerváltást követően az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV törvény rendelkezett a fajtafenntartásról, s e jogszabályi környezetben működött a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület. Az egyesületben a gidrán fajta az alapításkori 100 alatti egyedszámról 300 tenyészkanca feletti állományra nőtt.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI törvény és az időközben történetének legnagyobb egyedszámúvá nőtt gidrán fajta ténye együttesen vetette fel már 2017-ben az önálló gidrán lótenyésztő egyesület alapítását.
A fajta elkötelezett tenyésztőivel való egyeztetések során az önálló gidrán egyesület kezdeményezése széleskörű támogatást kapott, s ebből kifolyólag elkezdődött az egyesület alapításának folyamata. E folyamat közben mindvégig éreztük a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület vezetésének és tagjainak segítő támogatását.