Az angol telivér
- a világ leggyorsabb lófajtája 1000-4000 méteres távon,
- már 2 évesen versenyérett, a klasszikus versenyeit 3 évesen futja, amikor más fajták csikóit még csak nyergelni kezdik,
- a tenyésztése és versenyeztetése világméretű „iparágként” működik,
- a világszerte évente megszülető 80.000-et meghaladó csikó minden őse, a fajta első méneskönyvében, az 1793-ban kiadott General Stud Book-ban szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikére vezethető vissza,
- a fajta atlétikus képességei, gyors reakcióképessége, intelligenciája adta az alapját a nemes félvérfajták kitenyésztésének és a modern sportlótenyésztésnek, továbbá olyan világfajtáknak is mint az amerikai ügető és a quarter horse,
- a magyar lófajták (kisbéri, gidrán, furioso-north star, nóniusz) kitenyésztésében és fenntartásában napjainkig jelentős szerepet tölt be,
- nem csak egyedülálló versenylovak, hanem nagy teljesítményre képes sportlovak is lehetnek, elsősorban díjugratásban, militaryban,
- a tenyésztése és versenyeztetése az egész világon egységes rendszerben történik, melyben a modern biotechnológiai eljárások (mesterséges termékenyítés, zigótaátültetés, klónozás, génmanipuláció, dopping) alkalmazása nem engedélyezett.
Az angol telivér lófajtát a tenyésztői már akkor eljuttatták a lófaj biológiai teljesítőképességének csúcsára, amikor a genetika tudományát az emberiség még fel sem fedezte.
Az angol telivér lófajta eredete
Angliában, a lóversenyzés XII. századig visszanyúló hagyományaira alapozva, a XVII-XVIII. században kezdték kitenyészteni a napjainkban angol telivérként ismert lófajtát. Ebben a korszakban a szigetországban fellelhető, a versenyzésben már próbált kancákat importált arab, berber és türk eredetű tenyészménekkel keresztezték. Valamennyi modern telivér három, eredetileg a 17. és 18. században Angliába importált ménre Byerley Turk (1680-as évek), Darley Arabian (1704), Godolphin Arabian (1729), valamint nagyobb számú, többnyire angol tenyésztésű kancára vezethető vissza.
Egy genetikai tanulmány azt mutatja, hogy a ma élő összes telivér mén 95%-ának szélső apai vonala (az Y kromoszómán keresztül) Darley Arabiantól ered és a kancacsaládok száma sem haladja meg lényegesen a 70-et.
Az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot James Weatherby 1791-ben szerkesztette, melynek első kötete 1793-ban jelent meg. Csak az a ló minősülhet angol telivérnek, aki ebben a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikének a leszármazottja. Ezen szabály alól 1949. után egyedi esetekben eltértek.
A 18. század végére kialakult az a klasszikus versenyekre épített versenyrendszer, ami a mait is keretbe foglalja. Ezek a St. Leger Stakes (1776), The Oaks (1779), The Derby (1780), 2000 Guineas Stakes (1809), 1000 Guineas Stakes (1814).
Ez az évszázadokon át tartó következetes tenyésztői munka 1000-4000 méteres távon a világ leggyorsabb lovává tette az angol telivért.
Az angol telivér tenyésztése Magyarországon
Hazánkban gróf Széchenyi István ismerte fel a lóversenyzés és a versenylótenyésztés társadalmi és gazdasági jelentőségét. 1822-ben barátjával, báró Wesselényi Miklóssal importálták az első telivéreket. A magyarországi lóversenyzést a nemzeti egység megteremtése és a hazai lótenyésztés fejlesztése érdekében gróf Széchenyi István indította útjára 1827-ben. Ugyanekkor megalakítja a Magyar Lovaregylet elődjét, az Állattenyésztési Társaságot.
A hazánkban tenyésztett angol telivérek első méneskönyvét gróf Nádasdy Tamás 1832-ben jelentette meg, a további méneskönyveket 1918-ig az Osztrák Jockey Clubbal közösen adták ki, majd az első világháború után, 1921-ben újra a Magyar Méneskönyv I. kötete jelent meg, napjainkban pedig már a XXXII. kötet van előkészületben.
Gróf Széchenyi István munkásságának köszönhetően a lóversenyzés, az angol telivér és annak köztenyésztési jelentősége miatt a fajta iránti érdeklődés mind nagyobb lett. Az 1853-ban létrehozott kisbéri katonai ménes feladatául a telivér- és félvértenyésztést tűzték ki. Ez maradt a feladata az után is, hogy a kiegyezést követően a magyar állam tulajdonába került. Működése a XIX. század végére telivértenyésztésünk aranykorát hozta el. A folyamatos, szakszerű importok eredményeként a telivértenyésztés európai élvonalába kerültünk. Az értékes importokba fektetett tőke megtérült, kisugárzása lehetővé tette a kisebb tenyésztők számára is a világszínvonalú tenyésztői munkát. Így születhetett meg 1874-ben Kincsem, az 54 versenyben veretlen csodakanca, mely 6 ország 12 városában versenyzett veretlenül. Itt nevelték Kisbért, az Epsomi Derby- és a párizsi Grand Prix-nyerőt. A telivértenyésztésből származó kiváló fedezőmének hatására a XIX. század végére a magyarországi félvérló-tenyésztés is nemzetközi színvonalra emelkedett.
A jól szervezett és érdekes, színvonalas versenyeknek köszönhetően nagy volt a fogadási kedv, s így a lóversenyeket szervező Magyar Lovaregyletnek nem voltak anyagi gondjai. 1890-ben központi versenylótréning-telepnek megvásárolta Alag pusztát, ahol a világ egyik legkorszerűbb tréningcentrumát építette fel, s a községet is támogatta. 1925. május 9-én nyitotta Európa egyik legszebb versenyterét, a Kincsem Parkot, iroda és bérházat épített a Belvárosban, miközben anyagilag támogatta a humán sportokat!
A háború után, 1946-ban a versenyzés és a tenyésztés néhány megmaradt telivérrel és félvérrel kezdődött. Tíz év múltán Roppant és Imi, aztán pedig Imperial vívott ki nemzetközi sikert, majd a régi idők sikereire emlékeztető futamok zajlottak a Kincsem Parkban.
A válságok, a nehéz évek telivértenyésztésünket is sújtották. A fellendülés, az újabb aranykor akkor várható, ha a lóversenyrendezés és az ahhoz szorosan kapcsolódó lóversenyfogadás-szervezés megújul és fejlődési pályára lép. Két évtized gazdátlansága után most ezen a területen határozott fejlesztési szándék érezhető.
A lóversenypályák (Kincsem Park, alagi tréningtelep) működtetése, valamint a lóversenyek szervezése, rendezése a Kincsem Nemzeti Kft. feladata.
Az angol telivér tenyésztésében a hazai fajtafenntartó munkát a Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztő Egyesület végzi. Az Egyesület célja és feladata az angol telivér fajta magyarországi tenyésztésének minőségi fejlesztése, mely munkája során együttműködik a versenyek szervezésével, rendezésével, valamint a versenylovak futtatásával foglalkozó szervezetekkel.
