Bemutatkozás
A Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete 1989. december 2.-án alakult 19 alapító taggal, és mint hivatalosan elismert tenyésztő szervezet 1990.szeptember 25.-én kezdte meg működését.
A Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete megalakulásával a lipicai lovak tenyésztése új szervezeti formában, immár nem csak törzstenyészetekben, hanem a magán tenyésztőket is összefogva országos hatáskörrel szerveződött meg.
Az Egyesület megalakulásának célja: a lipicai lófajta múltbeli és jelenlegi tenyészértékének megőrzése, magasabb követelményeknek is megfelelő, elsősorban a fogathajtó és a díjlovagló sportág számára alkalmas, de a lovassport több ágában is eredményesen használható nemes, elegáns, a klasszikus barokk küllem jegyeit magán viselő fajta tenyésztése.
Az egyesület társadalmi elnöki posztjait Bartók László (1990-1998), Dr. Várhelyi András (1998-2001) és Prof.DR. Szendrő Péter (2001-napjainkig) töltötték be. Ügyvezető elnökök Egri Zoltán (1990-2013), Dr.Pataki Balázs (2013-2018) voltak, 2018-tól Bocsi Csaba vezeti az egyesületet.
A megalakulástól kezdve a taglétszám jelentősen gyarapodott, az 1994 előtti 100 alatti létszám mára meghaladja az 500-at. A kancával vagy fedezőménnel rendelkező tagok mellett lehetőség van pártoló tagként tenyészállat nélkül is részt venni az egyesület munkájában.
Tagjai után az egyesület több mint 1200 kancát tart törzskönyvben, ami azért is figyelemre méltó, mert a nemzetközi szövetség adatai alapján nincs ötezer kanca összesen, amit a világon nyilvántartanak. Ez azt jelenti, hogy nagyon meghatározó a magyarok súlya a tenyésztésben, és ezáltal a felelősségük is.
A lebélyegzett csikók száma 2006-2009 közötti időszakban 400 felett volt, majd a gazdasági válság hatására 200 alá csökkent. A növekedés újra indult, 2018-tól a nyilvántartásba vett csikók éves létszáma meghaladja a 300-t és a nehézségek ellenére is növekedni látszik.
Meghatározó események az egyesület életében
- 1990. Megalakulás, tenyésztési szabályzat elfogadása. Magyar Lipicai Méneskönyv II. kötet kiadása
- Szerepvállalás a Nemzetközi Lipicai Szövetség (LIF) munkájában. A LIF-nek 1986. óta Magyarország is tagja. Dr. Bodó Imre (1988-tól 1992-ig a szervezet tenyésztői bizottságának elnöke, Egri Zoltán 1990-től 1993-ig elnökségi tagja. Dallos Andor 2013-2019 alelnöke, Dr. Pataki Balázs a tenyésztési bizottság tagja).
- 1995. Hivatalos tenyésztőszervezeti elismerés, fajtaelismerés.
- 1996. OMÉK, Conversano XXIII-6 (XXIV. törzsmén) nagydíj
- 1997.-től évente központi országos ménszemle
- 1999-től évente Szilvásváradon lipicai lóárverés
- 2000. OMÉK, 49 Favory XXIV kanca aranyérem
- 2003. A szilvásváradi ménes megalapításának 50 éves évfordulója
- 2005. A lipicai lófajta kitenyésztésének 425. évfordulójára rendezett lovas fesztivál Szilvásváradon
- 2005. OMÉK Favory XXIV-33 (XXVII. törzsmén) nagydíj
- 2007. Magyar Lipicai Méneskönyv III. kötet kiadása
- 2008. Szilvásvárad LIF konferencia
- 2011. OMÉK, 286 Favory XXVIII-7 aranyérem, 291 Incitato XIV-14 ezüstérem
- 2013. Szilvásvárad LIF konferencia
- 2013. OMÉK, 4184 Favory XXVII-11 (XXX.törzsmén) miniszteri nagydíj, 5455 Favory Laska aranyérem, 327 Conversano XXVI-8 ezüstérem, Siglavy Kaktusz bronzérem
- 2014. Gottfried Brem: A lipicai ló a tudomány tükrében című könyv magyar nyelvű kiadása
- 2014. Siglavy Capriola XIV-10-et, magyar tenyésztésű mént, először állítottak fel a Bécsi Spanyol Lovasiskolában.
- 2014. Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Állattenyésztési Szakkiállításon a 327 Conversano XXVI-8 kanca tenyésztési nagydíjas
- 2015. OMÉK, 5678 Incitato XIII-21 (XVIII. törzsmén) nagydíj, Siglavy Capriola Orsolya aranyérem, 327 Conversano XXVI-8 ezüstérem, Siglavy Kaviár, Siglavy Capriola Bonita bronzérem
- 2018. Szilvásvárad LIF konferencia
- 2020. Magyarország 7 másik országgal: Horvátországgal, Szlovéniával, Ausztriával, Bosznia-Hercegovinával, Olaszországgal, Szlovákiával és Romániával közösen kérte a lipicai lovak tenyésztésének felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
- 2023. Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés
Magyarország méltán lehet büszke az itt tenyésztett lipicaiakra, hiszen a versenysportban ezek a lovak bizonyítottak, rengeteg aranyérmet hoztak fogathajtásban. Az 1970-es évektől kezdődően számítódik a lipicai fajta hazai "aranykorszaka", és összeforrt olyan nagyságok nevével, mint Kádár László, Abonyi Imre, Bárdos György, Bozsik József, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán.
A magyar lipicai méretében kissé eltér a szlovén, az osztrák, a szlovák vagy a román lipicaitól, néhány centivel nagyobb, tömegesebb is, ezáltal a fogatsportra - eredményei alapján - alkalmasabb. Mivel a fogatos típus így magyar jellemzővé vált, szeretnék ezt a későbbiekben is megőrizni.
Ugyanakkor egyre népszerűbbek a barokk, vagy csak lipicai lovaknak kiírt díjlovas versenyek, egyre szélesebb körben népszerűsítve a fajtát a díjlovaglás iránt érdeklődők között is.
Jeles lovasok igyekeznek az 1933-ban alapított M.Kir. Testőrség Spanyol Lovasiskolája szellemiségét, képzési elveit életben tartani, melynek ló állománya magyar tenyésztésű lipicai fajtájú, többségében ménekből állt.