Bemutatkozás
Magyarországon az 1970-es évek közepén jelentek meg a pónik. Főleg a Német Szövetségi Köztársaságból és a közeli Ausztriából tucatjával kerültek be egyedek, általában nem szervezett formában. 1986 nyarán a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke tett javaslatot és kezdeményezte a pónit tartók széles körében egy pónitenyésztő egyesület létrehozását.
A DATE Állattenyésztéstani Tanszéke hozzálátott alapszabály tervezet kimunkálásához és 1986. december 7.-re, Debrecenbe „A Pónitenyésztők Egyesülete alapszabály tervezetének vitája” címmel tanácskozást hívott össze, amelynek napirendi pontjai között szerepelt még az egyesület megalakulásának kimondása is.
1989. január 24.-ével kihirdetésre került az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, és immár Póni és Kislótenyésztők Tiszántúli Egyesülete néven a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásába került az egyesület.
Tevékenysége során a közösen kialakított célkitűzéseket és feladatokat igyekezett megvalósítani, aminek során feltérképezte az ország póni- és kislóállományát, tagjai kérésére bírálta és minősítette, illetve állományba vette azokat. Széleskörű szaktanácsadási tevékenységet fejtett ki, mének tenyésztési engedélyének kiadását kezdeményezte az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetnél.
Az Egyesület kezdetben (az 1986-os közgyűlési határozat alapján) a pónikat a bal combjukon D betűvel és folyószámmal jelölte. A D betű az Egyesület alapítási helyére (Debrecen, DATE) utalt.
Országos jogkörű egyesületté válásának feltétele 1992-ben következett be. Az 1992. augusztus 30-i közgyűlésen a tenyésztők létrehozták a Póni- és Kislótenyésztők Országos Egyesületét. Székhelye a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstani Tanszéke lett. A közgyűlési határozat kimondta, hogy az országos egyesület az 1986-ban alapított egyesület jogutódjaként működik tovább.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek megfelelve a födművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Egyesületet jelölte ki a shetland, a welsh póni, a hucul, a fjord, és a haflingi kislovak fajtafenntartására. E tevékenység mellett foglalkozott az Egyesület a magyar sportpóni kialakításával. Vagyis az Egyesület tenyésztőszervezetté vált.
1993 és 2002 között, a köztenyésztésben alkalmazott rendszer szerint bélyegezték a lótenyésztési felügyelők a pónikat is. Egyidejűleg lehetőség volt a méneskönyvi felvételt nyert pónik tomporára a D betűvel kifejezett egyesületi jelnek a bélyegzésére is. Időközben egyre élesebben merült fel a fajtajellel való bélyegzés igénye, úgyhogy 2002-vel kezdődően, az egyesületi regisztrációban szereplő póni- és kislófajták egyedei fajtajellel kerülnek bélyegzésre, a tomporon.
1992-től tagja vagyunk a Lengyelországban előző évben megalakult Huzul International Federation nemzetközi szervezetnek, amiben napjainkig jelentős tisztségeket töltünk be.
A tenyésztett fajták köre is bővült. 2004-től az izlandi kisló és a connemara póni fajtafenntartói jogát és feladatát is megkapta az egyesület. Végü tíz év törzskönyvezési múlt után a tenyésztőszervezet visszaadta a fajták fajtafenntartás jogát.
Az Egyesület a 15 éves fennállását (2004-ben) nagyszabású kiállítással ünnepelte meg. Debrecenben a négy napos FARMER EXPO állattenyésztési kiállítás keretében a lótenyésztési kiállítást és a lovas programokat az egyesület szolgáltatta. A négyes és kettes póni/kisló fogatok száma meghaladta a húszat és összesen 49 gyermek részvételével, napi több órás programmal tudtuk szemléltetni a gyermek és a póniló lehetséges közös munkáját, szórakozását, egymásra találását. Visszaigazolva láttuk a hivatalosan 15 év következetes munkáját.
Az Egyesület 2005. augusztus 13-14-én részt vett a fajta nemzetközi championátusán, Kistapolcsányban. Ugyancsak 2005-ben a haflingi fajtával részt vettünk a Haflingi Lovat Tenyésztők Világkiállításán (Szántó Imre, Babicsek József, Farkas Vince) az ausztriai Ebbsben. Ez az év még tovább népszerűsítette az egyesület, a tagjai tevékenységét, hiszen az OMÉK lótenyésztési programjában is központi helyet foglaltak el a különböző kislovas bemutatók.
A hucul méneskönyv I. kötetét 1996-ban, a II kötetét 2002-ben, a III. kötetét 2011-ben. Ezen kívül a két világháború közötti turjaremetei méneskönyv reprint kiadásáról is gondoskodtunk, gyönyörű kiadásban 2005-ben jelent meg. A haflingi kisló és a hazai tenyésztésű welsh póni méneskönyvek ugyancsak 2005-ben jelentek meg. A magyar sportpóni méneskönyv 2010-ben került a tenyésztőink kezébe.
A nemzetközi tenyészszemlék ismételt résztvevői vagyunk, így 2007-ben Lengyelországban, Klikovában vettünk részt a hucul fajta nemzetközi championatusán. A haflingi lovak világszervezete által szervezett világkiállításon is megjelentünk 2015-ben (Babicsek József, Bodnár Ágnes, Budai Attila).
Kezdeményezői voltunk a Hucul Ösvény Baráti Társaság létrehozásának. A most már 10 éve tartó készségvizsga sorozatot minden vonatkozásban támogattuk és támogatjuk. E tekintetben kiemelkedő szerepet játszik a szigetcsépi és a jósvafői tenyészet. A két készségvizsga helyszín évente közel száz gyermeket és szüleit mozgatja meg, fellendítve a fajta tenyésztését is.
2014-ben visszaadásra került a welsh póni egyesületünk általi fajtafenntartói joga, a welsh póni fajtát önálló egyesület viszi ettől az időponttól tovább.
2014-ben elkészítettük a fenntartásunkban lévő póni- és kislófajták tenyésztési szabályzatát, mindegyikre törzskönyvezési rendet dolgoztunk ki.