A fogatlovakkal, legtöbbször a kettesfogatokkal ügetô jármódban való versengés a XIX. század közepétôl kezdett mind nagyobb tért hódítani. Hazánkban az elsô ügetôversenyt, vagy ahogy akkor mondták, országúti „szekérversenyt” 1857-ben rendezték kettesfogatoknak, melyet Blaskovich Ernô nyert. Ezt követôen több versenyt rendeztek a Városligetben, mígnem 1883-ban, a Kerepesi úton kialakított lóvásártéren és ügetôverseny-pályán (ma a Nemzeti Lovarda és Arena Plaza) megtartották az ügetôversenynapot. A hivatalos ügetôversenyzést és a tenyésztést is ettôl az idôponttól számítják. A versenyrendezôk köre többször változott, és az elkövetkezô évtizedekben a versenyek színhelye is újra a Városliget mellé került (Erzsébet királyné úti pálya). Az 1930-as évek elején újra a Kerepesi úton, napjainkban pedig a Kincsem Parkban a Nemzeti Lóverseny Kft. szervezi. Az ügetô kifejezett versenyló, a fajta kialakulására és fejlôdésére a versenyzés meghatározó befolyással van. A magyar ügetô kialakulásában döntô szerepe volt a magyar jukkerlónak, a sajátos hazai körülmények között létrejött használati típusnak, könnyû fogatlónak. Ez szolgált az amerikai ménekkel történô keresztezés alapanyagául. Az okszerû tenyésztési munkának köszönhetôen a XX. század elsô felében a magyar ügetôk kiemelkedô teljesítményeket értek el. A továbbiakban is az amerikai ügetô a meghatározó fajta, mivel ez a legelterjedtebb és legeredményesebb ügetôló. Tekintettel arra, hogy a kétéves lovak már versenyben futhatnak, a fajtát elôdeink úgy alakították, hogy korán érô és nagy fejlôdési eréllyel rendelkezik. A nemzetközi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy csak a nagyon jól felnevelt és tartott lovak képesek csúcsteljesítményre. A II. világháború után az újrakezdés már 1945 nyarán megindult. A rendszerváltozásig a tenyésztôi munka a lehetôségekhez képest a legmagasabb szinten folyt az állami ménesekben. Alapelv volt, hogy mindig álljon olyan amerikai mén a tenyésztésben, mely a világ legeredményesebb apaménjének fia. Ez a gyakorlat a jelenben is folytatódik. A mesterséges termékenyítés lehetôvé teszi, hogy a jó apaménektôl nagy számú ivadék szülessen, az eredményes utódok mutatják a módszer sikerét. Tenyésztôink kiemelt figyelmet fordítanak a megbecsült és folyamatosan fejlesztett kancacsaládokra, mivel a teljesítmény genetikai részének ez a legszilárdabb alapja. A versenyrendszer közel 150 év alatt alakult ki. A jelenben a fô tenyészcél a jó teljesítményre képes, korán érô és korrekt küllemû ló. Ennek megfelelôen a versenyeket döntôen középtávon (1900 - 2100 m, illetve rövidtávon futják (1600 - 1800 m). A teljesítményt az 1 km-re kiszámolt átlagidôvel jelzik, a magyar rekord 1.13,6 melyet Merengô (Belami - Derengô) 2006 évi pej mén állított fel 2009-ben a Vincennes-i pályán.